A befejezett jelen egy olyan igeidő, ami neve szerin jelen, azonban, ha az ebben az igeidőben írott mondatokat lefordítjuk, múlt időben tesszük. Azért különleges ez az igeidő, mert valamilyen módon összekapcsolja a jelent a múlttal.
Olyan esetekben használjuk, amikor maga a cselekvés megtörtént valamikor a múltban, de a pontos időpont nem fontos. A lényeg az, hogy megtörtént. És olyan időtartamban történt, ami még tart.
A példa szerint az időtartam az életem:
Ha ugyanezeket a cselekvéseket a nagyapámról akarom elmondani, már nem tehetem ebben az igeidőben. mert ő már sajnos nem él. A kifejezés "életemben/életében" az ő esetében már egy lezárult időtartamra utal, és ezért nem használható a befejezett jelen.
Melyik igeidőt kellene ebben az esetben használni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése